Ez most rólad szól

Ez most Rólad szól.
Rólad, aki az első maratonodat futottad.
Láttalak a Rajtkordonban.
Láttam, ahogy kissé zavartan igazgattad a rajtszámot elöl-hátul magadon, mintha Te sem hinnéd, hogy itt vagy...
Hogy ez lehetséges.

Még azt sem tudhattad, mi vár Rád. Nem tudhattad, bírni fogja-e a tested az utat? Nem tudhattad, engedelmesek lesznek-e a lábaid? Békés lesz-e a gyomrod, elegendő-e a frissítés? Tényleg annyira meleg lesz-e, mint mondják... Ezért aztán inkább a rajtszámmal bíbelődtél. Ez volt az egyetlen biztos pont. Azt a papírdarabot végig kell vinni, célba kell juttatni valahogy a rajta lévő számokat. Egyszerűnek tűnik, nem?

Mosolyogva, a torkomban dobogó szívvel néztelek. Büszke voltam Rád. Nem is ismerlek, semmit nem tudok az életedről. Nem tudom, miért futsz, nem tudom, szoktál-e sírni, ha fáj? Semmit.
Csak azt tudom Rólad, hogy a kételyeid ellenére itt vagy. Itt vagy, és vállalod, hogy másodperceken belül megteszed az első lépést. Aztán még egyet. Majd még sokezret, egészen addig, míg a tested engedelmeskedik az akaratodnak.
Vágyad szerint - remélhetőleg - egészen a célig.

Láttam az első lépéseidet. Az ökölbe szorított tenyerembe mély árkokat vágtak a körmeim, mert futni akartam Veled, segíteni, enyhíteni a Rád váró fájdalmat, mert én akkor már tudtam, hogy fájni fog... A francba, hogy mindig fáj...
De maradtam a kordonon kívül állva, hiszen ez a Te utad lesz, Neked kell végigjárnod.
Csak tapsolni tudtam aztán, amíg el nem tűntél a tömegben a szemem elől.

Ez most Rólad szól.
Rólad, aki a rakpart rettentő hőségében a szemembe néztél.
Leengedett vállakkal, az erőid végső tartalékait mozgósítva léptél. Csakúgy, mint körülötted mindenki. A tekinteted mintha azt kérdezte volna tőlem: Ki lehet ezt bírni még? Vagy álljak meg? Vége, ennyi volt? Van még értelme ennek a szenvedésnek, vagy ez már tényleg csak a pokolról szól?
Néztelek, és a szurkolástól rekedt hangon már csak annyit tudtam kiáltani:
- Csináld végig! Kérlek!

A lépéseid fájdalmasan csosszantak a forró aszfalton, alig engedelmeskedtek már a lábaid. De a szemedben megszületni akaró félelem ellenére, a kapitulálni készülő testedben a szíved mellett még mindig volt egyetlen izom, ami esélyt adott a megálmodott befejezéshez. Az arcodon egyetlen, aprócska izom még mindig feszesen tartotta magát...
Igen, az, amelyikkel a fogaidat szorítod össze. Amíg ez tart, addig sosincs vége.

Szerettem volna odalépni. Szerettem volna a saját erőmet is Neked adni a hátralévő útra, mert nem tudhattam, kitart-e a célig az akaratod, vagy lassan felőröl a fájdalom...
De maradtam a rakpart naptól izzó kőfala mellett állva, hiszen ez a Te életed, a Te döntésed.
Legyen meg a Te akaratod.
Csak tapsoltam, míg el nem tűntél a tömegben.

Ez most Rólad szól.
Rólad, aki célba értél.
Verejtékben úszó testtel, tekintetedet a célkapu óriási feliratára szegezve futottál be. Minden erődet mozgósítva futottál, a színes, fénylő forgatag zajában egy holtfáradt ember utolsó rohamával. Vajon láttad a Neked éljenzők arcát? Vajon hallottad a nevedet ünnepelve kiabálni, ahogy átlépted az utolsó vonalat? Vagy megszűnt minden, csak Te voltál és az öröm, hogy vége, hogy végre vége van?
Vajon engedte egyáltalán a tested fájdalma, hogy boldog légy? Igen, sírva, az arcodat a tenyeredbe rejtve boldog, hogy megvan? Vagy a szerelmed vállára borulva, vagy kitárt karral nevetve, vagy a fene egye meg, bárhogyan is, de végre boldog?!

Nem tudom, mit éreztél. Szerettem volna odarohanni, szerettem volna gratulálni, ölelni, csenni egy kicsit a sikeredből, a hitedből és a remélt örömödből...
De ez most Rólad és a Téged átölelőkről szólt. Maradtam hát a kordon mellett állva, kicsit megdörzsölve a szememet, mert valami biztosan belement... Még ilyet...

És tapsoltam, csak tapsoltam Neked.

Ez most rólam szól.
Rólam, aki láttam mindezt.
Aki ott lehetett az út mentén, követhette a lépéseidet. Aki érted és miattad szabadjára engedhette az érzéseit. Lehetett együtt érezni Veled, félteni, büszkének lenni Rád és szeretni...
Igen, azt hiszem, főleg szeretni.
És tapsolni Neked.
Végig.

(A kép csak illusztráció)